A piercingekről minden egy helyen!
Az oldalon kizárólag kipróbált, bevált dolgokat írok le!
Ha úgy érzed, valami hiányzik az oldalról, írj nekem, vagy a fórumba és igyekszem pótolni.
Kedves érdeklődők! A weboldal működtetését átmenetileg szüneteltetem. A fórum és a levelezés nem üzemel.
A meglévő ügyfeleim a megszokott módon érnek el.
Néhány szó a piercingekről:
A piercing nem e század találmánya, hiszen Egyiptomban például a királynő privilégiuma volt a köldökékszer, Rómában pedig a férfiasság jelképe volt a mellbimbón átszúrt karika.
A testékszer idegen elnevezése, az angol piercing szó eredetileg lyukasztást, keresztüldöfést jelent. A piercingeket több ősi kultúrában megtaláljuk: az első testékszerek növényi és állati anyagokból, csigákból, kagylókból, majd pedig rézből és nemesfémből készültek. A primitív népeknél a testékszerek nem elsősorban esztétikai funkcióval bírtak: viselőjük társadalmi rangját, korát, foglalkozását és a közösségben betöltött szerepét jelezték. Ázsiai, afrikai, dél-amerikai és ausztrál bennszülöttek egyaránt viselték és viselik ma is: a malajziai kayan-kenyah népcsoport például fülkagylója kilyukasztott alsó részében visel a bőrt kitágító ékszert, a dél-amerikai indiánok az alsó ajakba fúrt fa éket, több afrikai nép pedig orrba szúrt bambuszpálcikát hord hasonló okokból. Egy mali törzsben a fülkagylót teljes íve mentén ezüstgyűrűkkel díszítik, Etiópiában pedig az alsó ajkat szúrják át már gyermekkorban, és egyre nagyobb gallyakat helyezve a lyukba a bőr az évek során kitágul. Az intim testékszer sem a modern kor találmánya: néhány borneói törzs férfitagjai a hímvessző fejébe ültettek be csontdarabokat. Az ókori Egyiptomban és Rómában is dívott a testékszer; itt a királynők, illetve a büszke férfiak viselete volt.
A testékszer az 1974-75 táján kialakuló punk mozgalomnak köszönhetően terjedt el igazán. A rendszer ellen tiltakozó, a társadalomtól való elkülönülésüket minden elképzelhető módon kifejezni kívánó punkok a kakastaréj mellé néhány karikát is lövettek az arcukra a biztonság kedvéért. Eleinte a piercing elsősorban a homoszexuális és a szado-mazo szubkultúrában terjedt el, majd a hétköznapok embere is hordani kezdte.
Korunkban a piercing alapvetően az önkifejezésről, az egyén szabadságáról szól. A piercinget viselő ember testékszereinek viselésével tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy van egyénisége, felvállalja önmagát és nem akar beállni a sorba. Azt hiszem kimondhatjuk, hogy a piercing alapvetően két csoportra ossza az embereket. Sokak számára esztétikus, esetleg izgató hatású egy piercing látványa, ő maga mégsem vállalja be, legtöbbször azért, hogy megfeleljen a társadalom elvárásainak, hogy ne tűnjön ki. Nem egy esetben az ilyen emberek piercing-ellenességüket hangoztatják, ezzel leplezve akaratgyengeségüket. Összességében elmondható, hogy a piercing elsősorban a határozott és egyéniséggel rendelkező emberek sportja, semmiképpen sem az átlagembereké.
A piercing nem e század találmánya, hiszen Egyiptomban például a királynő privilégiuma volt a köldökékszer, Rómában pedig a férfiasság jelképe volt a mellbimbón átszúrt karika.
A testékszer idegen elnevezése, az angol piercing szó eredetileg lyukasztást, keresztüldöfést jelent. A piercingeket több ősi kultúrában megtaláljuk: az első testékszerek növényi és állati anyagokból, csigákból, kagylókból, majd pedig rézből és nemesfémből készültek. A primitív népeknél a testékszerek nem elsősorban esztétikai funkcióval bírtak: viselőjük társadalmi rangját, korát, foglalkozását és a közösségben betöltött szerepét jelezték. Ázsiai, afrikai, dél-amerikai és ausztrál bennszülöttek egyaránt viselték és viselik ma is: a malajziai kayan-kenyah népcsoport például fülkagylója kilyukasztott alsó részében visel a bőrt kitágító ékszert, a dél-amerikai indiánok az alsó ajakba fúrt fa éket, több afrikai nép pedig orrba szúrt bambuszpálcikát hord hasonló okokból. Egy mali törzsben a fülkagylót teljes íve mentén ezüstgyűrűkkel díszítik, Etiópiában pedig az alsó ajkat szúrják át már gyermekkorban, és egyre nagyobb gallyakat helyezve a lyukba a bőr az évek során kitágul. Az intim testékszer sem a modern kor találmánya: néhány borneói törzs férfitagjai a hímvessző fejébe ültettek be csontdarabokat. Az ókori Egyiptomban és Rómában is dívott a testékszer; itt a királynők, illetve a büszke férfiak viselete volt.
A testékszer az 1974-75 táján kialakuló punk mozgalomnak köszönhetően terjedt el igazán. A rendszer ellen tiltakozó, a társadalomtól való elkülönülésüket minden elképzelhető módon kifejezni kívánó punkok a kakastaréj mellé néhány karikát is lövettek az arcukra a biztonság kedvéért. Eleinte a piercing elsősorban a homoszexuális és a szado-mazo szubkultúrában terjedt el, majd a hétköznapok embere is hordani kezdte.
Korunkban a piercing alapvetően az önkifejezésről, az egyén szabadságáról szól. A piercinget viselő ember testékszereinek viselésével tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy van egyénisége, felvállalja önmagát és nem akar beállni a sorba. Azt hiszem kimondhatjuk, hogy a piercing alapvetően két csoportra ossza az embereket. Sokak számára esztétikus, esetleg izgató hatású egy piercing látványa, ő maga mégsem vállalja be, legtöbbször azért, hogy megfeleljen a társadalom elvárásainak, hogy ne tűnjön ki. Nem egy esetben az ilyen emberek piercing-ellenességüket hangoztatják, ezzel leplezve akaratgyengeségüket. Összességében elmondható, hogy a piercing elsősorban a határozott és egyéniséggel rendelkező emberek sportja, semmiképpen sem az átlagembereké.
www.piercingkerdesek.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!